Open Banking vállalkozásoknak: számlaadatok, automatizálás és pénzügyi áttekintés

Miért lehet hasznos az Open Banking a vállalkozásoknak?

Egy vállalkozás gyakran több számlával dolgozik: külön banknál vezeti a forintos és devizás pénzforgalmat, eltérő számláról fizeti a beszállítóit, vagy több üzletág pénzmozgásait kell összesítenie. A pénzügyi csapat ilyenkor órákat tölthet banki felületek megnyitásával, kivonatok letöltésével és táblázatok összeillesztésével.

A szabályozott számlainformációs szolgáltatás (AISP) – a megfelelő ügyfélengedélyekkel és banki kapcsolatokkal – lehetőséget adhat arra, hogy az online elérhető fizetési számlák adatai egy közös felületre kerüljenek. Ezek az adatok beépülhetnek pénzügyi riportokba, cash-flow előrejelzésekbe vagy egy könyvelési rendszer előkészítő munkafolyamataiba.

Az Open Banking azonban nem varázseszköz: önmagában nem oldja meg a hibás ügyviteli törzsadatokat, az elmaradt számlázást vagy a rosszul kialakított jóváhagyási rendet. Leginkább akkor hasznos, ha jól definiált pénzügyi folyamatot automatizálunk vele.

1. Több bankszámla egységes áttekintése

Az első kézenfekvő felhasználás a számlák, egyenlegek és pénzmozgások összegyűjtése. Így a pénzügyi vezető egyetlen nézetben követheti, hogy melyik számlán mekkora összeg érhető el, és hol várható fontosabb terhelés.

Az elérhető adatkör, a frissítés gyakorisága és a vállalati számlák támogatása bankonként és szolgáltatónként eltérhet. A „valós idejű cash-flow” kifejezést ezért csak akkor célszerű használni, ha a szolgáltatás valóban ilyen frissítést nyújt és az adatforrások teljesek.

2. Tranzakciók és számlák egyeztetése

Az ismétlődő banki tranzakciók strukturált feldolgozásával bizonyos kifizetések könnyebben összerendelhetők a számlákkal. Például a közlemény, összeg, dátum és partneradatok alapján javaslat készülhet arra, hogy egy jóváírás melyik vevőszámlához tartozik.

Automatikus párosításnál fontosak a kivételek: a részfizetés, egy összegben érkező több számla, az árfolyamkülönbség vagy az eltérő néven fizető partner hibás következtetéshez vezethet. A bizonytalan tételekhez emberi ellenőrzést érdemes megtartani.

3. Cash-flow tervezés és pénzügyi riportok

A számlaadatok segíthetnek a beérkező és kimenő pénzmozgások historikus áttekintésében. Az ismétlődő költségek, bérfizetések és bevételek alapján könnyebb előkészíteni a napi vagy heti pénzügyi riportokat.

A számlaegyenleg nem egyenlő a teljes vállalati likviditással. Az előrejelzéshez a nyitott vevőszámlák, a tervezett beszerzések, a hitelkeretek és az egyéb pénzügyi kötelezettségek is szükségesek lehetnek. Az Open Banking ehhez adatforrás, nem teljes pénzügyi tervezőrendszer.

4. Számlaalapú fizetések kezdeményezése

Egy jogosult fizetéskezdeményezési szolgáltató (PISP) az ügyfél kérésére fizetést kezdeményezhet a számlavezető banknál. Vállalati környezetben ez megjelenhet egy online fizetési folyamatban vagy meghatározott üzleti fizetések egyszerűsítésében.

Ez külön szolgáltatás a számlaadat-lekérdezéstől. A vállalati fizetési jogosultságok, több aláíró, banki limitek és jóváhagyási szabályok miatt a valós vállalati fizetésindítás nem mindig olyan egyszerű, mint egy lakossági vásárlás. A használat előtt ezt a banknál és a szolgáltatónál ellenőrizni kell.

Hogyan válasszunk szolgáltatót?

Fedezet: mely bankokat, országokat, pénznemeket és vállalati számlatípusokat támogat? Adatminőség: milyen hosszú időszak érhető el, és hogyan kezelik a duplikátumokat? Üzemeltetés: milyen elérhetőséget és incidenskezelést vállal? Biztonság: hogyan történik a hozzáférés kontrollja és naplózása? Árazás: van-e egyszeri integrációs díj, havi díj vagy felhasználásalapú költség?

Érdemes külön ellenőrizni a szolgáltató pénzforgalmi jogosultságát az illetékes hatóságnál, és pontosan meghatározni, ki járhat el a vállalkozás nevében az adathozzáférés vagy a fizetés jóváhagyása során.