Open Banking hírek

Egymilliárd brit Open Banking-fizetés: mit mutatnak valójában a számok?

Nagy-Britanniában 2026 júniusára az indulás óta összesítve egymilliárdnál több Open Banking-fizetést kezdeményeztek, miközben a banki API-hívások száma meghaladta a 100 milliárdot. A mérföldkő mögötti adatokból az is látszik, hogy a számlaadatokhoz való hozzáférés és a fizetésindítás másként fejlődik. Megnéztük, mit tanulhat ebből a magyar qvik és a hazai webshoppiac.

Digitális banki fizetések hálózata az Egyesült Királyság térképén, mobiltelefonról induló adatfolyamokkal és banki kapcsolatokkal.

A lényeg 30 másodpercben

Nem egy év alatt egymilliárd.

Az Open Banking Limited (OBL) szerint a brit rendszer indulása óta összesített fizetésszám lépte át az egymilliárdot 2026 júniusában.

Az API-hívás nem fizetés.

A 100 milliárd hívás többsége számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódik; egyetlen ügyfélfolyamat több hívást is igényelhet.

A magyar tanulság gyakorlati.

A qvik és a brit pay-by-bank külön infrastruktúrára épül, ezért a puszta darabszám nem alkalmas a rendszerek rangsorolására.

Kiemelt tudnivaló

Az egymilliárd brit Open Banking-fizetés 2018 óta felhalmozott tranzakciószám, nem 2026-os éves teljesítmény. A 100 milliárd API-hívás nem 100 milliárd átutalást és nem 100 milliárd különböző felhasználót jelent. Az összehasonlításnál mindig ellenőrizzük a mérési időszakot és a definíciókat.

Mit jelent az egymilliárdos határ?

A brit Open Banking Limited 2026. július 30-i közleménye szerint az ország kilenc meghatározó lakossági és vállalati számlavezető bankjának körében (CMA9) az indulás óta több mint egymilliárd Open Banking-fizetést kezdeményeztek. Az egymilliárdos küszöböt a részletesebb, szeptember 21-én közzétett elemzés szerint már júniusban elérte az ökoszisztéma. Ugyanekkor az összesített banki API-hívások is átlépték a 100 milliárdot. Ez az infrastruktúra hosszú távú fejlődését jelzi, nem egyetlen hónap kiugrását. Forrás: Open Banking Limited.

A májusi fizetési darabszám először haladta meg a 40 milliót egy hónap alatt. Júniusban 40,16 millió fizetést jelentettek, a számlaszolgáltatói API-hívások száma pedig elérte a 2,81 milliárdot. A júliusi API-forgalom a későbbi elemzés szerint már 2,94 milliárd hívás volt. Ezek jól mutatják a skálázódást, ám fontos különválasztani a fizetések számát az alkalmazások és bankok közötti technikai kommunikáció mennyiségétől. Részletes elemzés: OBL.

Mi számít Open Banking-fizetésnek?

A brit Open Bankingben a fizetésindítási szolgáltató (PISP) az ügyfél jóváhagyásával elindíthatja az átutalást a bank felé. A fizető fél a bankja hitelesítési felületén erősíti meg a műveletet, és nem feltétlenül adja át kártyaadatait a kereskedőnek. Az ilyen ügyfélút gyakran pay-by-bank néven jelenik meg. A pénzmozgást ugyanakkor a háttérben a megfelelő banki és fizetési infrastruktúra teljesíti; a PISP általában nem birtokolja a fizető pénzét.

A 2026. júniusi adatokban 32,43 millió egyszeri belföldi fizetést és 7,73 millió úgynevezett sweeping VRP-t tartottak nyilván. A sweeping VRP tipikusan egy személy saját számlái közötti, előre felhatalmazott ismétlődő pénzmozgatás. Nem ugyanaz, mint a kereskedőknek szánt commercial VRP, amelynek brit terjesztése külön fejlesztési irány. Ez a bontás fontos: az összes Open Banking-fizetés nem azonos a webshopos vásárlások számával.

Miért sokkal több az API-hívás, mint a fizetés?

A számlaadat-hozzáférési szolgáltatás (AIS) például számlaegyenleget, tranzakciótörténetet vagy más, hozzájárulással elérhető adatot kérhet le. Egy pénzügyi alkalmazás időről időre megismételheti az adatlekérést; más esetben több bankot és számlát vizsgál. Emiatt egyetlen ügyfél és egyetlen megnyitott alkalmazás mögött is számos API-hívás lehet. A brit OBL szerint az API-forgalom nagyjából 80 százaléka továbbra is AIS-tevékenységhez kötődik.

A 2026 júliusával záruló tizenkét hónapban az összes API-volumen 30 százalékkal, a PIS-hez kapcsolódó API-hívások pedig 44 százalékkal nőttek éves összevetésben. A fizetések tizenkét havi mennyisége ugyanebben a vizsgálatban 45 százalékos növekedést mutatott. A különböző növekedési ütemek nem ellentmondások: más tevékenységet és más nevezőt mérnek. A 26 százalékkal növekvő felhasználói kapcsolatszám szintén nem azonos az egyedi személyek számával, mert egy ember több adatkapcsolattal is rendelkezhet.

A technikai működésből mit lát a felhasználó?

Egy vásárló számára ideális esetben néhány egyszerű lépés látható: fizetési mód kiválasztása, bank megadása, banki jóváhagyás és eredmény-visszajelzés. A háttérben a kereskedő, a fizetésindító és a bank API-kon keresztül egyeztet. Az ügyfélélményben sokat számít, hogy a banki visszairányítás érthető legyen, a tranzakció állapota időben megérkezzen, és egy megszakított jóváhagyás ne tűnjön sikeres fizetésnek.

Az OBL az elérhetőségi és válaszidő-adatokat is közzéteszi. A 2026. júniusi összefoglalóban 349 ezredmásodperces átlagos válaszidő szerepelt. Ez azonban nem a teljes vásárlás hossza: a felhasználói döntés, a banki hitelesítés és a tényleges pénzmozgás további időt vehet igénybe. A megbízhatóságot ezért nem érdemes egyetlen API-mutatóból megítélni. Egy hibás vagy félbehagyott folyamat kezelése legalább olyan fontos, mint a sebesség.

Mit érdemes ebből egy magyar webshopnak leszűrnie?

Magyarországon a qvik a hazai azonnali forintátutalási rendszerre épít, míg a brit Open Banking-fizetési út a PSD2 örökségére és az ottani banki API-ökoszisztémára. A magyar rendszer többféle ügyfélfelületet kínál: qvik-QR-t, érintést, linket és fizetési kérelmet. Ezért nem lenne helyes a brit egymilliárdos összesített adatot közvetlenül szembeállítani a magyar qvik negyedéves tranzakcióival. Eltér a piac mérete, a kezdőidőpont, a pénznem, a felhasználási kör és az adatszolgáltatás módszere.

A kereskedő szempontjából inkább négy kérdés lényeges. Mennyi az elfogadás teljes költsége? Hány vásárló fejezi be a banki jóváhagyást? Milyen gyorsan érkezik meg a pénz és az egyeztetéshez szükséges adat? Hogyan kezelhető egy vitatott vásárlás vagy visszatérítés? Egyik fizetési mód sem lesz automatikusan jobb pusztán a technológiai neve miatt. A bankkártyás és számlaalapú elfogadásról szóló összehasonlításunk ezeket részletesebben is vizsgálja.

Következő lépés: rendszeres fizetések és szélesebb használat

A brit tapasztalat egyik érdekes iránya, hogy a kezdetben főként adatlekérésre épülő rendszerben egyre jelentősebb a fizetésindítás. Ezzel párhuzamosan a szabályozók és piaci szereplők dolgoznak azon, hogy a fogyasztók korlátozott, ismétlődő fizetésekhez is adhassanak hozzájárulást. A kereskedelmi változó összegű ismétlődő fizetés (cVRP) azonban külön program, és indulásának ténye nem jelenti azt, hogy valamennyi brit banknál minden előfizetésre használható.

A magyar piac számára nem az egymilliárdos számláló másolása lehet a cél, hanem a mérhető, működő fizetési ügyfélút: jó hozzáférhetőség, világos jóváhagyás, pontos státuszjelzés és felkészült ügyfélszolgálat. A qvik és az Open Banking alapvető különbségeit érdemes ezek fényében is megérteni. Az igazi kérdés az, hogy a vásárló és a vállalkozás mikor kap egyszerűbb, kiszámíthatóbb szolgáltatást – nem csupán az, hogy mekkorát nőtt egy nyilvános mutató.

A legfontosabb állomások

2018
Elindult a brit Open Banking-korszak
A banki adathozzáférés és fizetésindítás szabványosított ökoszisztémája fokozatosan épül ki.
2026
Május: 40 millió felett
Az OBL adatai szerint először haladta meg egy hónap fizetésszáma a 40 milliót.
2026
Június: egymilliárdos mérföldkő
A kezdetektől összesített fizetések és 100 milliárdot meghaladó API-hívás.
2026
Szeptember: részletes elemzés
Az OBL megjelenteti a növekedés hátteréről szóló adatértékelést.