Ugrás a fő tartalomhoz

Open Banking hírek

Digitális euró internet nélkül: hogyan működhetne az offline fizetés?

Az Európai Központi Bank terve szerint a digitális euróval internetkapcsolat nélkül is lehetne fizetni, például két telefon között. Megmutatjuk, mitől működhetne az offline tranzakció, milyen adatvédelmi és technikai korlátokkal számolnak, és hol tart a 2027-re tervezett pilot.

Két telefon közötti offline digitáliseuro-fizetés illusztrációja, megszakított internetkapcsolattal.

A lényeg 30 másodpercben

Mit jelentene az offline digitális euró – és mi nem valósult még meg?

01

Hálózat nélkül

A fizetés pillanatában nem feltétlenül kellene élő internetkapcsolat.

02

Előre feltöltött érték

A tárcában vagy eszközön rendelkezésre álló digitális euróból lehetne fizetni.

03

Még fejlesztés alatt

2027-re pilotot terveznek; nincs bevezetett lakossági szolgáltatás.

Fontos: a digitális euró még nem indult el

Az EKB 2027-re pilotot készít elő, de az uniós jogalkotás és a kibocsátásról szóló külön döntés még hátravan. Az offline funkció jelenleg fejlesztési terv, nem a lakosság számára már használható szolgáltatás.

Hogyan lehetne digitális euróval fizetni internet nélkül?

Képzeljünk el egy helyzetet: egy vásárló a piacon fizetne, de nincs mobilinternet, a kereskedőnél pedig átmenetileg megszakadt a hálózat. Bankkártyával vagy mobilbanki átutalással ilyenkor a fizetés meghiúsulhat, mert a rendszer egy távoli szolgáltató válaszára vár. Az offline digitális euró célja ezzel szemben az, hogy két megfelelő eszköz helyben, élő internetkapcsolat nélkül is végrehajthasson fizetést.

Fontos: a digitális euró 2026 októberében még nem használható fizetőeszköz. Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurórendszer műszaki előkészítésen dolgozik, az uniós jogalkotás és a kibocsátási döntés még külön lépés. Az EKB elképzelése szerint a digitális euró az euró készpénzhez hasonlóan jegybankpénz lenne, csupán elektronikus formában. Nem egy bank által vezetett szokásos számlaegyenleg, és nem kriptoeszköz.

Mi történne a fizetés előtt?

Az offline működéshez a felhasználónak előbb digitális eurót kellene elhelyeznie az erre szolgáló tárcában vagy kompatibilis eszközön, jellemzően egy bankszámláról vagy más megengedett feltöltési módon. Ez az előzetes feltöltés rendszerkapcsolatot igényelhet; az „offline” jelző elsősorban magára a későbbi fizetési pillanatra vonatkozik, nem arra, hogy az egész szolgáltatás soha nem használ hálózatot.

Az EKB terveiben az offline megoldás biztonságos eszközelemre (secure element) támaszkodhat, amely a fizetéshez szükséges érzékeny műveleteket védett környezetben kezeli. A végső felhasználói folyamat, a támogatott készülékek köre és a szinkronizálás részletei még nem tekinthetők bevezetett termékspecifikációnak. Forrás: EKB – Hogyan működne a digitális euró?.

A készülékek közötti fizetés nem ugyanaz, mint egy hagyományos átutalás

A koncepció szerint a vásárló és a kereskedő kompatibilis eszköze helyben rögzítené a fizetést, a későbbi szükséges szinkronizációval. Ezzel nem kellene minden apró tranzakció során egy távoli központi rendszert elérni. A cél az, hogy a rendszer a készpénzfizetés néhány tulajdonságát – például a hálózati kapcsolat nélküli átadást – digitális formában utánozza.

Az offline fizetés azonban nem azonos azzal, hogy áram nélkül vagy bármilyen sérült készülékkel is működne. A telefon, kártya vagy fizetőeszköz energiája és megfelelő működése továbbra is számít. A felhasználónak előzetesen elegendő offline egyenleget kellhet tartania, és a szolgáltatás az összeghatárokat, eszközcserét vagy elveszett készülék kezelését külön szabályokhoz kötheti.

Mit jelentene ez az adatvédelem szempontjából?

Az EKB az offline tranzakciókhoz a készpénzhez hasonló adatvédelmi szintet céloz: állítása szerint a fizetés konkrét adatait a fizető és a fogadó ismerné. Ezt azonban tervezett tulajdonságként érdemes kezelni, nem már elvégzett, független biztonsági audit eredményeként. A tárca létrehozásához, feltöltéséhez és az alkalmazandó pénzmosásellenes szabályok betartásához ettől még szükség lehet azonosításra és bizonyos adatok kezelésére.

Az online digitális eurónál az adatkezelés másként működne: a közvetítők a jogszabály szerint szükséges adatokat kezelnék, míg az eurórendszer a saját leírása szerint nem szeretne azonosítható vásárlási profilt látni. Ezért félrevezető volna azt állítani, hogy a digitális euró minden formája teljesen anonim, vagy ellenkezőleg, hogy az EKB minden egyes vásárlást név szerint követhetne. Forrás: EKB – Digital euro and privacy.

Mikor kerülhet használatba, és mit jelenthet Magyarországnak?

Az EKB 2027 második felében induló, 12 hónapos pilotra készül, kiválasztott euróövezeti fizetési szolgáltatókkal és kereskedőkkel. A pilotban a lehetséges kibocsátáshoz szükséges infrastruktúra működését és a felhasználói élményt tesztelnék. A nyilvános terv szerint egy lehetséges első kibocsátásra legkorábban 2029-ben készülhetnek fel, amennyiben a szükséges uniós jogszabályi feltételek teljesülnek és megszületik a külön jegybanki döntés. Ezek nem garantált bevezetési dátumok.

Magyarország nem tagja az euróövezetnek, ezért a tervezett digitáliseuro-rendszer magyarországi használatára nem lehet automatikusan ugyanazokat a feltételeket feltételezni, mint az eurót használó országok esetén. Egy magyar fogyasztó külföldi utazásakor, illetve egy magyar fintech vagy kereskedő határon átnyúló működésében mégis fontos lehet a későbbi elfogadás, de a konkrét jogosultsági és üzleti szabályokat az elfogadott jogszabályok és megvalósítás határozzák meg.

Mi még a nyitott kérdés?

A lehetséges offline egyenleg- és tranzakciólimitek, az elveszett eszközön tárolt érték kezelése, az eszközök közötti interoperabilitás, a hamisítás és a dupla elköltés elleni védelem mind kulcsfontosságú fejlesztési kérdés. A készpénz továbbra is megmaradna: az EKB a digitális eurót kiegészítő lehetőségként mutatja be, nem kötelező készpénzhelyettesítőként.

Összegzés: az offline digitális euró ígérete az, hogy a készpénzszerű, helyi fizetés a digitális eszközök között is működhessen. A technikai terv és a politikai-jogi elfogadás viszont még nem egyenlő a tényleges szolgáltatás megjelenésével. Az időrendről az EKB pilotoldala ad naprakész tájékoztatást.

Az offline fizetés elképzelt menete

A leírás a jelenlegi tervezési elveket szemlélteti, nem kész termékhasználati útmutató.

  1. Tárca létrehozása

    Jogosult közvetítőn keresztüli hozzáférés és a szükséges azonosítás.

  2. Offline egyenleg feltöltése

    A később elköltendő érték előzetes rendelkezésre bocsátása.

  3. Helyi fizetés

    Két kompatibilis eszköz közötti tranzakció működő internet nélkül.

  4. Szükséges szinkronizáció

    Az offline működéshez tartozó utólagos technikai lépések a végleges szabályok szerint.

Hivatalos EKB-források

Kapcsolódó olvasnivalók

Digitális euró szimbólum európai bankok és fizetési terminálok hálózatában, kék-türkiz illusztráció
Open Banking hírek

Digitális euró: 36 szolgáltatóval készül az EKB a 2027-es pilotra

Az Európai Központi Bank 36 pénzforgalmi szolgáltatót választott ki a digitális euró tesztelésére. A 2027 második felére tervezett pilot még nem jelenti a digitális euró bevezetését.

Digitális eurót ábrázoló fénylő jel webáruház pénztári felülete mellett.
Open Banking hírek

Digitális euró a webshopokban: kereskedőket vár az EKB a 2027-es pilotba

2026. október 27-ig jelentkezhetnek az euroövezeti online és mobilkereskedők a digitális euró tesztelésére. A 2027-re tervezett próba még nem jelenti a pénz bevezetését.