SEPA Request-to-Pay és qvik-kérelem: két fizetési kérés, eltérő rendszer

Mi változott 2026. október 27-én?

Az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC) két jelentős technikai dokumentumot frissített a SEPA Request-to-Pay, röviden SRTP rendszerhez. Az SRTP OpenAPI specifikáció 4.0.1-es változata JSON- és YAML-formátumú API-leírást, valamint böngészhető dokumentációt ad a fejlesztőknek. A Trust and Security Model 1.1.0-s változata a résztvevők közötti kommunikáció biztonsági követelményeivel foglalkozik. A dokumentumok a 4.0-s szabálykönyvhöz és kapcsolódó végrehajtási útmutatókhoz illeszkednek. EPC-közlemény.

A biztonsági modell többek között az üzenetek hitelesítését, integritását és a JSON Web Signature (JWS) alapú elektronikus lezárást tárgyalja. A közzétett követelmények önkéntes alapon már most megvalósíthatók, de a dokumentáció formális hatálybalépése 2027. május 1. Az EPC közlése alapján ettől az időponttól a directory-szolgáltatás (EDS) használata az SRTP résztvevői számára kötelezővé válik. Ez a határidő a séma résztvevőire vonatkozik, nem minden európai bankszámlatulajdonosra.

Mit csinál az SRTP a gyakorlatban?

Az SRTP célja, hogy egy kedvezményezett szabványosított üzenetben fizetést kérhessen egy fizető féltől. A kérelem kapcsolódhat online vásárláshoz, számlához, fizikai bolti helyzethez vagy vállalatok közötti ügylethez. A kéréshez kapcsolódó üzenet információt közölhet arról, milyen fizetés indítását várja a jogosult, és a másik fél hogyan válaszol. Az EPC hivatalos meghatározása szerint az SRTP nem fizetési eszköz és nem pénzmozgást elszámoló infrastruktúra, hanem üzenetküldési funkció. Az EPC rendszerismertetője.

Gondoljunk egy szemléltető webshopos esetre. A vásárló megrendel egy terméket, a kereskedő pedig szabványos kérést küld a vásárló banki vagy kapcsolódó szolgáltatói csatornájára. A vásárló a kérés alapján dönthet a továbblépésről. A tényleges euróátutalást az erre használható fizetési rendszer végzi el, megfelelő engedélyezéssel és banki feldolgozással. Hogy a felhasználó pontosan melyik képernyőt látja, az a résztvevő szolgáltató kialakításától is függ. Ebből nem következik, hogy minden európai bank már fogadni tudja az ilyen üzenetet.

Hogyan működik ehhez képest a qvik-kérelem?

Magyarországon a qvik-kérelem a hazai azonnali fizetésre épülő, már használható megoldás. A kérelmet pénzforgalmi szolgáltató közreműködésével küldik a fizető félnek. A címzett a banki alkalmazásában megvizsgálhatja az összeget és a kedvezményezettet, majd elfogadhatja, elutasíthatja vagy figyelmen kívül hagyhatja a kérést. Jóváhagyás esetén az azonnali forintátutalási rendszer működése alapján a kedvezményezett jellemzően öt másodpercen belül megkapja a pénzt. MNB: qvik fizetési megoldások.

A qvik-kérelem bankszámlaszám mellett megfelelően regisztrált másodlagos azonosítóra – például telefonszámra – is küldhető. Érvényességi ideje legfeljebb két hónap, de ennél rövidebb idő is meghatározható. A címzett az érvényességen belül később is elfogadhatja a kérést. A szolgáltatás nem egyenlő a QR-kódos qvik-fizetéssel: a qvik gyűjtőnév több fizetési módszert takar. A fizetési kérelem hétköznapi működéséről külön cikkünk is készült.

Öt különbség, amely egy fejlesztőnek is fontos

1. Területi és pénznemi keret. Az SRTP a SEPA-országok résztvevőinek összehangolt európai kéréstovábbítására irányul. A qvik-kérelem a magyar forintfizetési rendszerre épülő szolgáltatási körhöz tartozik. Az európai földrajzi cél nem jelent automatikus mindenországi elérhetőséget.

2. Intézményi háttér. Az SRTP önkéntes EPC-szabálykönyvet és kapcsolódó résztvevői kapcsolatrendszert alkalmaz. A magyar qvik mögött a hazai azonnali fizetési infrastruktúra és a magyar pénzforgalmi szabályozási környezet áll. A csatlakozási és működési kötelezettségek nem azonosak.

3. Üzenet és pénz különválasztása. Mindkét felhasználási esetnél elkülöníthető a kérés és a fizetés jóváhagyása, de az SRTP kifejezetten kérelmi üzenetséma. A qvik-kérelem elfogadását a hazai azonnali átutalási folyamat követheti.

4. Biztonsági követelmények. Az új SRTP-dokumentum API-hitelesítést, üzenetintegritást és JWS-alapú védelmet ír le a résztvevők számára. A magyar qvik-rendszer más, saját infrastruktúrához kötődő biztonsági megoldásokat használ. Egyik technikai szabvány sem mentesíti a fizetőt a kedvezményezett ellenőrzése alól.

5. Szolgáltatói elérhetőség. Attól, hogy egy technikai specifikáció nyilvános, még nem létezik minden végponton működő éles összekapcsolás. Egy fejlesztőnek ellenőriznie kell a szolgáltatói támogatást, a hibakódokat, az üzenetállapotokat és a tesztkörnyezetet.

Miért érdekes mindez magyar vállalatoknak?

Egy magyar webshop, amely forintban értékesít magyar vevőknek, ma elsősorban az itthon ténylegesen rendelkezésre álló qvik-kérelmi és más fizetési megoldásokat tudja mérlegelni. Egy eurós számlázásra, nemzetközi ügyfélkörre vagy többországos pénzbeszedésre készülő vállalatnak ugyanakkor érdekes lehet az SRTP-szabvány követése. A két rendszer között ma nincs olyan automatikus kapcsolat, amelyet pusztán a neveik alapján biztosnak tekinthetnénk.

A vállalati pénzügyeknél a kérelem értéke sokszor nem csak a fizetésindításban rejlik. Fontos lehet az egyedi számlaazonosító, a megrendelésszám, a késedelmes válasz, a lejárat és a tényleges pénzbeérkezés összerendelése. A kérelmekben szereplő hivatkozásoknak és számlaazonosítóknak összhangban kell állniuk a kereskedői nyilvántartásokkal, különben a pontos fizetési státusz sem könnyíti meg az egyeztetést. A csoportos beszedés és a fizetési kérelem összehasonlítása segít a hazai döntési logika megértésében.

Milyen fejleményt érdemes figyelni 2027-ben?

Az EPC friss dokumentumainak következő fontos dátuma 2027. május 1. Ez a résztvevői technikai keret egyik mérföldköve, nem új, mindenkire kiterjedő fizetési kötelezettség. A tényleges üzleti hatást az mutatja majd meg, hány szolgáltató csatlakozik, milyen ügyfélutakat kínál és milyen arányban tudják sikeresen feldolgozni a kéréseket. A kereskedő számára a standardizált üzenet akkor hasznos, ha a számlázási, fizetési és banki egyeztetési rendszereivel is összekapcsolható.

A magyar piac számára a tanulság kettős. A qvik-kérelem már most gyakorlati alternatíva bizonyos pénzbeszedési helyzetekben; az SRTP pedig egy lehetséges európai kapcsolódási szabvány. Egyik sem varázsolja automatikusan jóváhagyottá a fizetési kérelmet. A lényeg továbbra is az ügyfél érthető döntése, a hiteles résztvevők és a tranzakció biztos nyomon követhetősége.