Ugrás a fő tartalomhoz

Magyar piac

Automatikus banki egyeztetés: hogyan kapcsolható össze a számlázás és a számlaadat-hozzáférés?

A számlázórendszerből tudjuk, mit kell fizetni, de a bankszámlán külön kell ellenőrizni, hogy a pénz megérkezett-e. A szabályozott számlaadat-hozzáférés és az egyeztetési logika csökkentheti a kézi munkát.

Automatikus banki egyeztetés: számlák és banki tranzakciók összepárosítása pénzügyi dashboardon.

A lényeg 30 másodpercben

Három fontos tudnivaló a témáról.

01

Két adatforrás kell

Az egyeztetéshez a kiállított számla adata és a banki tranzakció tényleges adata is szükséges.

02

Az Open Banking segíthet az adatgyűjtésben

A megfelelő jogosultságú számlainformációs szolgáltató a felhasználó engedélye alapján hozzáférhet bizonyos fizetési számlaadatokhoz.

03

Kivétel mindig marad

Részfizetés, összevont utalás, hibás közlemény vagy visszatérítés esetén emberi ellenőrzésre lehet szükség.

Kiemelt tudnivaló

A NAV Online Számla adatszolgáltatása nem igazolja a számla pénzügyi teljesítését. A számla kiállításáról rendelkezésre álló adat és a bankszámlára ténylegesen beérkezett pénz külön információ; a kiegyenlítettséget nem szabad pusztán a NAV-adatokból levezetni.

A probléma: ugyanazt a tranzakciót többször kell feldolgozni

Képzeljünk el egy magyar szolgáltató céget, amely havonta néhány száz számlát állít ki. A számlázóprogram nyilvántartja a vevőt, a bizonylatszámot, az esedékességet és a bruttó összeget. A banki felület közben a beérkező átutalásokat mutatja: könyvelési dátum, összeg, fizető neve, közlemény, esetenként más tranzakció-azonosítók.

A pénzügyi munkatárs naponta exportálja a bankszámlakivonatot, majd egyezteti a sorokat. Az egyszerű eset könnyű: a közleményben pontos számlaszám, az összeg egyezik, és egyetlen befizetés érkezett. A nehéz helyzet ott kezdődik, amikor a vevő több számlát egyben fizet, csak az egyik részösszeget utalja, rossz bizonylatszámot ír, vagy a fizető fél neve eltér a vevő nevétől.

A manuális feldolgozás időigényes és hibalehetőségekkel jár. De fontos különbség, hogy a banki API integrálása önmagában nem oldja meg a párosítást. Az API adatot közvetít, az üzleti szabály pedig eldönti, hogy a pénz melyik követeléshez tartozik.

Milyen rendszereket kell összekapcsolni?

Számlázási vagy vállalatirányítási rendszer

Ez az adatforrás tartalmazza a számla számát, a partner adatait, a fizetendő összeget, devizát, fizetési határidőt, valamint a helyesbítések és sztornók kapcsolatát. A rendszernek azt is tudnia kell, hogy a nyitott összeg eltérhet az eredetileg kiállított bizonylat összegétől, például előleg vagy részfizetés miatt.

Banki tranzakciós adatok

Az Open Banking számlainformációs szolgáltatása – a jogszabályban meghatározott körben, jogosult szolgáltató és megfelelő felhasználói felhatalmazás mellett – segíthet a bankszámlaegyenleg és tranzakcióadatok elérésében. Egy magyar cégnél ez különösen hasznos lehet, ha több banknál és több devizanemben vezet számlát.

A technikai megoldás azonban bankonként eltérhet. Figyelni kell a rendelkezésre álló tranzakciómezőkre, az adatok frissességére, a hozzáférés lejártára, a függő és könyvelt tételek megkülönböztetésére, valamint a hiba- és újrapróbálási szabályokra.

NAV Online Számla

A NAV hivatalos tájékoztatása szerint az adatszolgáltatás az áfatörvény hatálya alá eső számlákra és módosító, érvénytelenítő bizonylatokra vonatkozik az alkalmazandó szabályok szerint. A NAV rendszere önálló, adózási célú infrastruktúra; nem helyettesíti a banki pénzmozgások lekérdezését, és nem minden esetben azonos az adott vállalkozás saját könyvelőprogramjának adatmodelljével.

Az integrátorok számára ezért gyakran az a jó megoldás, hogy a számlázó- vagy ERP-rendszert használják az üzleti nyilvántartás elsődleges forrásaként, és a banki tranzakciók alapján kezelik a pénzügyi teljesítést. A NAV adatainak bevonása külön célú adatellenőrzésre lehet hasznos, de a rendszerfolyamatot nem szabad a NAV adatszolgáltatási státuszára egyszerűsíteni.

Hogyan található meg a megfelelő számla?

Az első és legbiztonságosabb szabály a pontos, egyedi fizetési hivatkozás. Ha a számlán szerepel egy megfelelően kialakított egyedi azonosító, és a fizető ezt a közleményben is továbbítja, a rendszer nagy magabiztossággal párosíthatja a két rekordot. Ehhez természetesen ellenőrizni kell az összeget, a devizát és az esetleges dupla elszámolás veszélyét is.

A második szint a számlaszám és az összeg egyezése. Ha az azonosítót kisebb elírás terheli, a partner, az időszak, az összeg és a közlemény részletei alapján javaslat készülhet. Egy javaslat azonban nem ugyanaz, mint a bizonyított egyezés: a rendszernek jeleznie kell a bizonytalanságot.

A harmadik szint a kivételkezelés. Ha egy utalás több számlát rendez, az összeg felosztása dokumentált szabály vagy emberi jóváhagyás alapján történjen. Ha részfizetés érkezik, a még nyitott követelést is vezetni kell. Téves utalásnál vagy visszatérítésnél nem szabad „negatív számlával” megkerülni az üzleti és könyvelési logikát.

Példa: egy kis szolgáltató cég napi működése

A vállalkozás hétfőn 40 számlát állít ki. Kedden 25 átutalás érkezik két külön bankhoz. Az egyeztető rendszer lekéri a banki adatokat a rendelkezésre álló, jogszerű csatornán, azonosítja az összegeket, majd egybeveti azokat a számlázó rendszer nyitott tételeivel.

Tegyük fel, hogy 19 tétel egyértelműen párosítható, négy esetben hiányzik a közlemény, egy utalás két számlát rendez, és egy összeg túl alacsony. Ezek kizárólag szemléltető számok, nem piaci statisztikák. A rendszer a 19 biztos esetet a belső szabályzat szerint feldolgozhatja, a maradék hatot pedig javaslattal és indoklással emberi ellenőrzésre adja.

Az igazi üzleti érték nem feltétlenül a teljes automatizálás. Sokszor az a fontosabb, hogy az operátor csak a valóban problémás kivételekkel foglalkozzon, a könyvelő pedig naprakész, auditálható állapotot kapjon.

Hogyan kapcsolódhat ide a qvik?

A magyar qvik megoldások az azonnali fizetési infrastruktúrára épülnek, és QR-kód, NFC, link vagy fizetési kérelem formájában kínálnak átutalásindítási lehetőséget. A vásárló vagy a fizető fél jóváhagyásával teljesül az átutalás. A qvik-QR vagy qvik-link strukturált fizetési adatok átadásával segítheti a rendelés és fizetés összekötését.

Ez nem azonos a számlaadat-hozzáféréssel. A qvik a fizetés kezdeményezésének és teljesítésének felhasználói módja, az Open Banking számlainformációs szolgáltatása pedig más jogi és technikai keretben működik. A két eszköz kiegészítheti egymást egy vállalkozás pénzügyi rendszerében.

Adatbiztonság és működési kontroll

A bankszámlaadat személyes vagy üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmazhat. A hozzáférésnek megfelelő jogosultságon, érvényes ügyfélfelhatalmazáson és dokumentált adatkezelésen kell alapulnia. Az integrációt nem szabad úgy felépíteni, hogy a számlatulajdonos internetbanki jelszavát egy külső program tartósan tárolja.

Ajánlott a minimálisan szükséges adatok kezelése, a partner- és jogosultsági körök elkülönítése, a naplózott kézi felülbírálat, valamint a kettős elszámolás elleni technikai védelem. Ha egy banki kapcsolat megszakad, a rendszer jelezze az utolsó sikeres adatfrissítés időpontját; a hiányzó új tranzakciókat ne értelmezze automatikusan nemfizetésként.

Folyamat: öt lépésben a rendezett kintlévőségekig

  1. Számlaadatok

    egyedi hivatkozás, nyitott összeg és partneradat.
  2. Banki tranzakciók

    jogosult és biztonságos integrációval.
  3. Automatikus párosítás

    ellenőrzött szabályok és bizalmi szintek szerint.
  4. Kivételek kezelése

    részösszegek, összevont tételek és hibás hivatkozások vizsgálata.
  5. Könyvelési visszavezetés

    a nyitott követelések és a könyvelési státusz naprakészen tartása.

Összegzés

Az automatikus banki egyeztetés nem egyetlen termékfunkció, hanem számlázási adatok, banki információk és ellenőrizhető üzleti szabályok találkozása. A magyar vállalkozásoknak ott jelenthet tartós előnyt, ahol sok tranzakciót kell több bank között feldolgozni. A jó rendszer gyorsítja a biztos párosításokat, de nem rejti el a bizonytalan eseteket.

Olvass tovább