A probléma: ugyanazt a tranzakciót többször kell feldolgozni
Képzeljünk el egy magyar szolgáltató céget, amely havonta néhány száz számlát állít ki. A számlázóprogram nyilvántartja a vevőt, a bizonylatszámot, az esedékességet és a bruttó összeget. A banki felület közben a beérkező átutalásokat mutatja: könyvelési dátum, összeg, fizető neve, közlemény, esetenként más tranzakció-azonosítók.
A pénzügyi munkatárs naponta exportálja a bankszámlakivonatot, majd egyezteti a sorokat. Az egyszerű eset könnyű: a közleményben pontos számlaszám, az összeg egyezik, és egyetlen befizetés érkezett. A nehéz helyzet ott kezdődik, amikor a vevő több számlát egyben fizet, csak az egyik részösszeget utalja, rossz bizonylatszámot ír, vagy a fizető fél neve eltér a vevő nevétől.
A manuális feldolgozás időigényes és hibalehetőségekkel jár. De fontos különbség, hogy a banki API integrálása önmagában nem oldja meg a párosítást. Az API adatot közvetít, az üzleti szabály pedig eldönti, hogy a pénz melyik követeléshez tartozik.
Milyen rendszereket kell összekapcsolni?
Számlázási vagy vállalatirányítási rendszer
Ez az adatforrás tartalmazza a számla számát, a partner adatait, a fizetendő összeget, devizát, fizetési határidőt, valamint a helyesbítések és sztornók kapcsolatát. A rendszernek azt is tudnia kell, hogy a nyitott összeg eltérhet az eredetileg kiállított bizonylat összegétől, például előleg vagy részfizetés miatt.
Banki tranzakciós adatok
Az Open Banking számlainformációs szolgáltatása – a jogszabályban meghatározott körben, jogosult szolgáltató és megfelelő felhasználói felhatalmazás mellett – segíthet a bankszámlaegyenleg és tranzakcióadatok elérésében. Egy magyar cégnél ez különösen hasznos lehet, ha több banknál és több devizanemben vezet számlát.
A technikai megoldás azonban bankonként eltérhet. Figyelni kell a rendelkezésre álló tranzakciómezőkre, az adatok frissességére, a hozzáférés lejártára, a függő és könyvelt tételek megkülönböztetésére, valamint a hiba- és újrapróbálási szabályokra.
NAV Online Számla
A NAV hivatalos tájékoztatása szerint az adatszolgáltatás az áfatörvény hatálya alá eső számlákra és módosító, érvénytelenítő bizonylatokra vonatkozik az alkalmazandó szabályok szerint. A NAV rendszere önálló, adózási célú infrastruktúra; nem helyettesíti a banki pénzmozgások lekérdezését, és nem minden esetben azonos az adott vállalkozás saját könyvelőprogramjának adatmodelljével.
Az integrátorok számára ezért gyakran az a jó megoldás, hogy a számlázó- vagy ERP-rendszert használják az üzleti nyilvántartás elsődleges forrásaként, és a banki tranzakciók alapján kezelik a pénzügyi teljesítést. A NAV adatainak bevonása külön célú adatellenőrzésre lehet hasznos, de a rendszerfolyamatot nem szabad a NAV adatszolgáltatási státuszára egyszerűsíteni.


