Az Európai Bizottság 2026. november 4-én közzétett, 2027-es munkaprogramjában a FiDA (Financial Data Access) rendeletjavaslat visszavonását helyezte kilátásba. A lépés fontos fordulat az európai Open Finance jövője szempontjából, de nem egy már hatályos szabály megszüntetése: a visszavonás egyelőre szándék.
Szabályozás
Visszavonhatják a FiDA-t: fordulat az európai Open Finance szabályozásában
Az Európai Bizottság 2026. november 4-i munkaprogramja a FiDA pénzügyiadat-hozzáférési rendeletjavaslat visszavonását tervezi. A döntés még nem végleges: megmutatjuk, miért akadtak el a tárgyalások, hogyan érintheti ez a fintechcégeket, és mi marad változatlan az Open Bankingben.
OpenBanking.hu szerkesztőség
Mit változtatott volna meg a FiDA?
A FiDA az Open Banking logikáját terjesztette volna ki a fizetési számlákon túl más pénzügyi adatokra is. A tervezetben például hitel-, megtakarítási, befektetési, biztosítási és egyes nyugdíjtermékek adatai szerepelnek.
Az alapgondolat az ügyfél által engedélyezett adatmegosztás volt: egy szolgáltató megfelelő hozzájárulás mellett több pénzügyi intézményből is összeállíthatott volna átfogó képet az ügyfél helyzetéről. Ez személyre szabott pénzügyi alkalmazásokat és összehasonlító szolgáltatásokat segíthetett volna.
Miért kerülhet le a jogalkotási napirendről?
Az Európai Bizottság munkaprogramja a FiDA-t a visszavonásra javasolt, még folyamatban lévő jogszabálytervezetek között sorolja fel. A hivatalos indokolás a jogalkotási tárgyalások elakadására és a Tanácsban szükséges támogatás bizonytalanságára hivatkozik.
A szabályozás közben komoly technológiai és üzleti vitákat vetett fel: milyen adatokat kell megosztani, ki finanszírozza az új kapcsolatokat, ki viseli a biztonsági és megfelelési költségeket, és milyen feltételekkel férhetnek hozzá az adatokhoz az új piaci szereplők? A banki és biztosítói szektor, valamint a fintechvállalkozások érdekei nem minden ponton egyeznek.
Fontos különbség
A FiDA tervezett visszavonása nem jelenti az Open Banking végét. A PSD2 alapján működő számlainformációs és fizetéskezdeményezési szolgáltatásokat ez nem szünteti meg; a PSD3 és a PSR jogalkotása ettől külön folyamat.
Ki nyerhet, és ki veszíthet a fordulattal?
A pénzügyi intézmények számára a kötelező új adatmegosztási infrastruktúra elhalasztása rövid távon csökkentheti a várható fejlesztési és megfelelési terheket. A fintechvállalkozások számára viszont lassulhat az a folyamat, amely egységesebbé tette volna a különböző pénzügyi termékek adatainak elérését.
Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy megszűnik az innováció: önkéntes adatkapcsolatok, kereskedelmi megállapodások és célzott iparági szabványok továbbra is létezhetnek. Ugyanakkor ezek elérhetősége és feltételei intézményenként eltérhetnek.
Mit jelent mindez Magyarországon?
A jelenleg működő banki API-szolgáltatások és a qvikhez kapcsolódó fizetésindítás nem ettől a rendeletjavaslattól függnek. A magyar fejlesztőknek és pénzügyi szolgáltatóknak inkább azt érdemes figyelniük, hogy a jövőben milyen keretek között férhetnek hozzá a bankszámlaadatokon túli információkhoz, és mennyire lesz egységes az európai piac.
A FiDA jövője tehát az Open Finance következő szintjéről szól, nem a már létező azonnali fizetési és Open Banking-szolgáltatások megszüntetéséről.
Még nem végleges döntés
A Bizottság a 2027-es munkaprogramban a visszavonási szándékot jelentette be. A további intézményi lépésekig helytelen volna a FiDA-t már visszavont vagy hatályon kívül helyezett uniós rendeletként emlegetni – ilyen hatályos rendelet jelenleg sincs.
A következő hónapok tétje, hogy a szélesebb pénzügyi adathozzáférésre új jogalkotási megközelítés, önkéntes piaci együttműködés vagy későbbi új javaslat ad-e választ.
Források és háttér
- Európai Bizottság: 2027-es munkaprogram, 2026. november 4. – a visszavonásra jelölt tervezetek III. melléklete.
- A Bizottság munkaprogramjának letölthető mellékletei.
- OpenBanking.hu: hogyan bővítette volna az adatmegosztást a FiDA?
Szabályozás
PSD3 és PSR: egyhangú tanácsi döntés után új szakaszba lép az uniós fizetési reform
Az EU Tanácsa 2026. október 29-én mind a PSD3 irányelvre, mind a PSR rendeletre vonatkozó első olvasatbeli álláspontját 27 igen szavazattal fogadta el. A reform még nem hatályos: következik az Európai Parlament második olvasata. Elmagyarázzuk, mi lehet a jelentősége a banki API-k, a csalásmegelőzés és a magyar pénzforgalom számára.
OpenBanking.hu szerkesztőség
Szabályozás
ESMA: mi történik az EU-ban a MiCA-nak nem megfelelő stablecoinokkal?
Az ESMA 2026. október 8-i véleménye szerint az uniós engedéllyel működő kriptoszolgáltatóknak meg kell szüntetniük a MiCA-nak nem megfelelő stablecoinokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat az uniós ügyfelek számára. A felügyelet a már meglévő kitettségek rendezéséhez is szigorú elvárásokat fogalmazott meg. Elmagyarázzuk, ez mit jelent – és mit nem jelent – a magyar felhasználóknak.
Szabályozás
FRIDA: európai csalásjelző adatmegosztás készül a bankok között – mit jelenthet az utalásoknál?
Az Európai Pénzforgalmi Tanács FRIDA néven közös szabályrendszert készít, amely a pénzforgalmi szolgáltatók között továbbíthatna csalásgyanús számlákkal és tranzakciókkal kapcsolatos figyelmeztetéseket. A 2026. szeptember 11-én indult konzultáció december 10-ig tart; a rendszer még nem működik általános európai szolgáltatásként. Összefoglaltuk, miért fontos ez a magyar bankoknak és az ügyfeleknek, illetve mit nem oldana meg önmagában.