Az Európai Unió Tanácsa 2026. október 29-én elfogadta a PSD3 irányelvre és a PSR rendeletre vonatkozó első olvasatbeli álláspontját. Mindkét tervezetet 27 tagállam támogatta, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. A döntés mérföldkő, de az új szabályok még nem hatályosak: az Európai Parlament második olvasata következik.
Szabályozás
PSD3 és PSR: egyhangú tanácsi döntés után új szakaszba lép az uniós fizetési reform
Az EU Tanácsa 2026. október 29-én mind a PSD3 irányelvre, mind a PSR rendeletre vonatkozó első olvasatbeli álláspontját 27 igen szavazattal fogadta el. A reform még nem hatályos: következik az Európai Parlament második olvasata. Elmagyarázzuk, mi lehet a jelentősége a banki API-k, a csalásmegelőzés és a magyar pénzforgalom számára.
OpenBanking.hu szerkesztőség
Mi történt pontosan?
A Tanács hivatalos szavazási nyilvántartása 2026. október 29-i dátummal két külön jogalkotási ügyet rögzít: a PSD3 irányelv esetében a 2023/0209(COD), a PSR rendeletnél a 2023/0210(COD) számú eljárást. Mindkét álláspontot 27 igen szavazattal fogadták el.
Ez a Tanács első olvasatbeli álláspontja, nem a teljes uniós jogalkotási eljárás lezárása. A szöveg a következő szakaszban az Európai Parlament elé kerül.
Mi a különbség a PSD3 és a PSR között?
A PSD3 (Payment Services Directive 3) elsősorban a pénzforgalmi és elektronikus pénzzel foglalkozó intézmények engedélyezésének, működésének és felügyeletének kereteit rendezi.
A PSR (Payment Services Regulation) a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének egységesebb uniós szabályait alakítaná ki. Az irányelveket a tagállami jogba át kell ültetni, míg az uniós rendeletek a megjelölt alkalmazási időponttól közvetlenül alkalmazandók. A két tervezet együtt képezné a PSD2 utáni új pénzforgalmi keretrendszert.
Csalásmegelőzés, ügyfélvédelem, átláthatóság
A reform céljai között szerepel a fizetési csalásokkal szembeni védelem javítása, az ügyféltájékoztatás és a szolgáltatói verseny erősítése, valamint a digitális fizetési szolgáltatásokkal szembeni bizalom növelése.
A bankoknak, fizetési intézményeknek, fintechcégeknek és digitális kereskedőknek ezek a területek egyaránt fontosak. A végleges kötelezettségeket és a pontos alkalmazási határidőket azonban a később lezáruló jogalkotási folyamat alapján kell megállapítani.
Mi változhat a banki API-knál?
Az Open Banking gyakorlati nehézségei között ma is szerepelnek az eltérő banki API-megvalósítások, hitelesítési lépések és szolgáltatói integrációk. A PSD3/PSR a szabályozott számlaadat-hozzáférés és fizetéskezdeményezés működési akadályainak csökkentését is célozza.
Ez kedvező lehet az olyan fejlesztőknek, amelyek több pénzügyi intézményhez kapcsolódó szolgáltatásokat építenek. A Tanács mostani döntése viszont nem ígér automatikusan azonos válaszidőt, közös API-formátumot vagy azonnali banki változtatásokat.
A döntés nem jelent azonnali kötelezettséget
A 2026. október 29-i tanácsi szavazás első olvasatbeli álláspontról szólt. A PSD3 és a PSR új követelményeit nem szabad úgy kommunikálni, mintha azok ettől a naptól már alkalmazandók lennének.
Mit jelenthet mindez Magyarországon?
A magyar azonnali fizetési rendszer és a qvik saját, már működő infrastruktúrára épül. A PSD3 és a PSR nem a qvik kiváltására irányul, hanem szélesebb európai szabályozási keretbe illeszkedik.
A reform hosszabb távon érintheti a hazai banki API-szolgáltatásokat, a fizetéskezdeményezési szolgáltatók működési feltételeit, a csalásmegelőzés és a fogyasztóvédelem szabályait. Hogy ebből pontosan mi következik, azt a végleges szöveg és az alkalmazási menetrend határozza meg.
Mi a következő lépés?
Az Európai Parlament második olvasata következik. Az Európai Parlament jogalkotási nyilvántartása a két eljárást továbbra is ebben a szakaszban tartja számon.
A bankoknak és fejlesztőknek már most érdemes követniük az alakuló előírásokat, de a bevezetési projektek határidejét és költségeit a végleges jogszabály alapján lehet megbízhatóan meghatározni.
Szabályozás
Visszavonhatják a FiDA-t: fordulat az európai Open Finance szabályozásában
Az Európai Bizottság 2026. november 4-i munkaprogramja a FiDA pénzügyiadat-hozzáférési rendeletjavaslat visszavonását tervezi. A döntés még nem végleges: megmutatjuk, miért akadtak el a tárgyalások, hogyan érintheti ez a fintechcégeket, és mi marad változatlan az Open Bankingben.
OpenBanking.hu szerkesztőség
Szabályozás
ESMA: mi történik az EU-ban a MiCA-nak nem megfelelő stablecoinokkal?
Az ESMA 2026. október 8-i véleménye szerint az uniós engedéllyel működő kriptoszolgáltatóknak meg kell szüntetniük a MiCA-nak nem megfelelő stablecoinokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat az uniós ügyfelek számára. A felügyelet a már meglévő kitettségek rendezéséhez is szigorú elvárásokat fogalmazott meg. Elmagyarázzuk, ez mit jelent – és mit nem jelent – a magyar felhasználóknak.
Szabályozás
FRIDA: európai csalásjelző adatmegosztás készül a bankok között – mit jelenthet az utalásoknál?
Az Európai Pénzforgalmi Tanács FRIDA néven közös szabályrendszert készít, amely a pénzforgalmi szolgáltatók között továbbíthatna csalásgyanús számlákkal és tranzakciókkal kapcsolatos figyelmeztetéseket. A 2026. szeptember 11-én indult konzultáció december 10-ig tart; a rendszer még nem működik általános európai szolgáltatásként. Összefoglaltuk, miért fontos ez a magyar bankoknak és az ügyfeleknek, illetve mit nem oldana meg önmagában.